Translate

Homokozó készítése házilag örökélet +1 év időtartamra...

Amikor végre beköltöztünk álmaink kertes házába, egy valamiről tudtam biztosan, hogy muszáj lesz a kertbe. Egy homokozó. Lévén, hogy három kicsi gyermekünk van, nem létezhetünk homokozó nélkül. Első gondolatunk az volt, hogy veszünk egyet, amit kiszállítanak, aztán csak össze kell szerelni otthon. Szét is néztem az interneten, de mindhiába. Vagy nagyon kicsik voltak, vagy nagyon silány anyagból készültek (néhány vékony deszka), vagy ha olyat láttam, ami megfelől méretű és minőségű volt, akkor az egy komplett rönkfa játszótér volt. De mi csak egy homokozót szerettünk volna. Ekkor döntöttem úgy, hogy majd én magam barkácsolok egyet, hiszen nem áll anyira tőlem távol az ilyesmi.

Úgy gondoltam, hogy míg a gyermekeink ki nem növik a homokozós korszakot, nem szeretnék még egyet készíteni, így alap volt, hogy erős, időtálló homokozó legyen belőle (ezért a címben a nilván enyhe túlzás). Méretét tekintve elvárás volt, hogy a három gyerek kényelmesen elférjen benne. Így esett, hogy két méterszer két méteresre terveztem. Agyagának fenyő fűrészárút választottam, méghozzá 7.5 cm x 15 cm-es gerenda anyagot. Mélységét tekintve úgy gondoltam, hogy a harminc centi elég kell, hogy legyen (mind a mai napig elég is), így hamar ki lehet számolni, hogy két sorban kell rakni, azaz kell nyolc darab két méteres gerenda. Fatelepeken 4, 5, 6 méteres darabokban árulják. Mivel ahonnan én rendeltem, a négy méteres éppen hiánycikk volt, három darab hat métereset vettem, amit aztán felvágtam két méteres darabokra.

Ez után következett az előkészítés. Mivel van elektromos gyalugépem, legyalultam a gerendákat. Akinek nincsen, egy kis felárért eleve kérheti a fatelepen gyalulva a faanyagot. Miután megvolt a gyalulás, jött az alapozás. Lenolajjal két rétegben átkentem minden gerenda minden oldalát. Hagytam egy jó fél napot száradni, majd egy réteg csónaklakkal lekentem minden gerenda minden oldalát. Ezt pedig egy napig hagytam száradni.


Másnap a tervezett helyen kiraktam a homokozót a gerendákból. Csak úgy letettem a fűbe, és szépen az átlókat megmérve derékszögbe állítottam. Amikor a két átló egyforma hosszú, akkor derékszögben áll a homokozó. Ezután a gerendák mellett körben húztam egy vonalat az ásó élével a fűben, majd félretettem a gerendákat. A megjelölt "kereten" belül óvatosan felszedtem a füvet gyökerestül (nem sokára elmondom, miért). A helyét szépen elgereblyéztem simára és nagyjából egyenletesre. A szélein, ahova a gerendák mennek majd, igyekeztem a lehető legjobban vízszintesre igazítani a talajt. Ebben segített az is, hogy eleve nagyjából vízszintes helyet választottam a homokozó helyéül.

Ezután jön a geotextil. Igen, a homokozó alá geotxtil kerül, ami egyrészt megakadályozza, hogy felnőjön a gaz a földből a homokozóba, másrészt nem engedi, hogy a vakond feltúrjon a homokozóban. Ezen kívül a gyerekek sem tudnak olyan mély gödröt ásni a homokozóban, hogy a föld keveredjen a homokkal. Szóval, leterítettem a geotextilt. Ezért kellett a füvet gyökerestül felszedni. Ha nem tettem volna így, akkor sérülhetett volna a geotextil és a felület sem lett volna egyenletesen sima. A geotextilt egy méter széles és tíz méter hosszú tekercsben vettem az egyik barkácsáruházban. Mivel átfedésben kell leteríteni, így három darab két méteres csík kellett jó széles átfedéssel.

Amikor ez is megvolt, elkezdődhetett a homokozó összeszerelése. Szépen leraktam az első sor gerendát. Majd ahol a gerendák találkoznak, ott két darab 200-as reisser csavarral összecsavaroztam az illesztéseket úgy, hogy a gerenda oldallapjába hajtottam be a csavart, ami azután a vele találkozó gerenda végébe (bütüjébe) kapaszkodott bele. Amikor körben megvoltam vele, ráhelyeztem a második sort úgy, hogy a gerendák átfedésben legyenek, és ezeket is körben mindenhol egymáshoz fogattam. Ezután felülről a két sort szintén összecsavaroztam néhány darab 200-as reisser csavarral (gerendavégenként pontosan kettővel).

Amikor ezzel is kész voltam, csónaklakkal vastagon lekentem az egészet, hagytam egy fél napot száradni, majd ismét lekentem az egészet vele. Ezt követően egy nap száradás után kezdődhetett a homokkal feltöltés. Ehhez másfél köbméter homokot rendeltem. Igazából csak 1.2 kellett volna, de mivel nem tudott a teherautó közvetlen a homokozó mellé állni, és oda önteni, rászámoltam annyi veszteséget, hogy nekem kell áttalicskázni oda, és az alját úgysem tudnám piszok mentesen felszedni már a földről. Szóval nem kis munka árán feltöltöttem a homokozót, majd a maradék homokkal körbeszórtam a homokozót ezzel feltöltve a keret körüli egyenetlenségeket. Szépen elgereblyéztem, aztán ünnepélyes keretek között átadtam a végfelhasználóknak, a gyermekeimnek, akik már nagyon de nagyon várták a saját homokozót...

Ez a homokozó valójában még 2018-ban készült. Lefotóztam a folyamatokat, hogy majd egyszer talán belekezdek egy blogba, ahol publikálhatom. Na ez most jött el. :-) Szóval három éves tapasztalat alapján azt kell mondjam, hogy nagyon bevált, a gyerekeink imádják. Alig lehet őket kirángatni belőle.

Korábban is készítettem homokozót a gyerekeimnek, mikor még nem volt saját tulajdonú kertes házunk. Akkor még egy szintén kertes házban laktunk albérletben. Ráadásul, amikor azt a homokozót készítettem, első gyermekünk még csak három éves volt, a második pedig akkor született. Oda kisebb, olcsóbb és egyszerűbb homokót készítettem, amit ha érdekel, megtekinthetsz az alábbi linken: Homokozó készítése házilag gyorsan és egyszerűen...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések

Kocsibeálló zúzottkőből

Nagyon szép fűves kocsibeálló tartozott a házunkhoz, de volt egy hatalmas baj vele. A tavaszi és őszi esőzések alkalmával igazi sártengerré változott, amin nem volt egyszerű a közlekedés gyalog sem, nem hogy autóval. Ezért eldöntöttük, hogy megcsináljuk, azaz inkább megcsináltatjuk a kocsibeállónkat. Akikkel beszéltünk róla, mind vagy térkövet, vagy fűrácsot ajánlottak, de mi egyszerű, gyors, tartós és ami mégfontosabb, olcsó megoldást kerestünk. Nem akartunk sem betont, sem térkövet. Így esett, hogy a legegyszerűbb, de ugyanakkor - szerintünk - a legjobb és legidőtállóbb megoldást választottuk, a zúzott követ. Megbeszéltük a helyi tüzéptelep tulajdonosával, hogy kijönnek, és megcsinálják. Jöttek is, majd egy kanalas munkagéppel nagyjából negyven centi mélységben felszedték a földet a kocsibeállóról, és ebbe a "gödörbe" úgy harminc centi vastagon nagy méretű zúzott követ öntöttek. Ezt egyenletesen elterítették, eligazították, aztán munkagéppel alaposan lejárták, letömörítetté

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 kerteninnen.hu